A mák és a sárgaborsó - Kalandozások a növényi tejek világában
Olyan ez a növényi tej dolog, mint a legtöbb - vagy talán az összes - "tudásbázis" a föld kerekén: minél inkább elmerülsz benne, annál inkább tágul, és feltárul a "pokol egy újabb bugyra".
Ez a pokol bugyra hasonlat a terhességemhez köthető nálam: mivel sosem érdekeltek a gyerekholmik, sőt, nem is nagyon terveztem, hogy lesz gyerekem, amikor Bab mégis megérkezett az életembe, hirtelen nyakig, vagy inkább fejem búbjáig belecsúsztam a téma végtelen aspektusába: a "mi történik épp a testeddel/testedben" izgalmától, a családunk generációin átívelő nehéz szülés sztorijain és a "hogyan kell életben tartani egy csecsemőt" félelmein át egészen addig, hogy milyen mosipelus márkából fogok majd bevásárolni. Ez utóbbi maga is egy külön pokolbugyrot érdemelt ki nálam.
Amikor kitaláltam a növényi tej tesztet, gondoltam, kipróbálok 4-5 féle alapanyagot abban a reményben, hogy az egyik minden szempontból meggyőző lesz a tehéntej helyettesítésére: mind ízletessége, gyors és könnyű elkészíthetősége és fenntarthatósága kapcsán is. Éreztem azért ebben már a legelején saját naivitásomat, most pedig máktejes kávémat kortyolgatva határozottan érzem, messze van még a vége. :D
A MÁKTEJ, MEG AMI UTÁNA MARAD
A #KIBESZÉLŐ csoportban indított szavazás egyik nyertese a mák lett (a másik pedig sárgaborsó), jöjjön hát a mák-kisokos és a tapasztalatok!
Mák-kisokos: Abba ne menjünk most bele, hogy az étkezési és ipari mák termesztésének milyen szabályai vannak, és hogy az EU-s szabályozás hogyan hatott a Magyarországon termesztett mákra, elég annyi, hogy utóbbiból nyerik ki a gyógyszergyártás során fontos alapanyagot, a morfint, előbbiből pedig guba, mochi, parfé, fagyi... és növényi tej készül. :)
"A máktermelés gyakorlatilag Európára és Törökországra korlátozódik, Magyarország a világtermelés 5-6 százalékát mondhatja magáénak, de ezzel is az 5-6. legjelentősebb termelőnek és világpiaci szereplőnek számítunk. Nálunk az iparimák-termelésnek vannak nagyobb hagyományai, ahogy a franciáknál és a spanyoloknál is ez dominál." (Mezőhír)
A máktermesztésben jelenleg is problémát okoz már a klímaváltozás, a szakemberek szerint a tavaszi mák előbb-utóbb eltűnik Magyarországról. Pedig milyen szuper dolgokra képes! Magas a rosttartalma, kedvez tehát az emésztésnek, "csillapítja a köhögést, oldja az enyhébb görcsöket; csökkenti a lázat, a gyulladást, enyhíti a székrekedést és az alhas irritációját. Gazdag kalciumban, rézben, foszforban, vasban, jódban, magnéziumban és mangánban. A mákban telítetlen zsiradék található. Elősegíti a magas vérnyomás csökkentését". (Heavenuts)
"Két evőkanálnyi mák 253 milligramm kalciumot és 286 mikrogramm vasat tartalmaz, amely körülbelül a napi szükséglet negyedét fedezi. A kalcium a csontok egészsége miatt fontos, de kell a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A réz pedig erősíti a szöveteket és a csontokat, illetve védi a sejtekben a DNS-t a károsodástól. A foszfor erősíti a csontszövetet, a mangán pedig a kollagéntermeléshez kell, így nemcsak a csontoknak és az ízületeknek, hanem a bőrnek is jót tesz. A mák ráadásul segíthet méregteleníteni a szervezetet, mivel tisztítja a beleket, és segít eltávolítani a bélfalakon található lerakódásokat. Éppen ezért a fogyásban, illetve az egészséges testsúly fenntartásában is nagyon hasznos lehet. Ami fontos: mindig fogyasszunk mellé sok folyadékot is, mert úgy lesz igazán hatékony." (Házipatika)
Mákital #1: A szokásos 100 ml-es mérőkanalammal álltam neki mindkét verziónak, azaz két kanálnyival készültek. Az első verzióban az egész (nem darált) mákot leforráztam kb. fél liter vízzel, majd állni hagytam reggelig pici só és pár darab kókuszpehely társaságában (ez még mindig a hónapokkal ezelőtt kimérősen vásárolt adagból van). Ezután leturmixoltam, leszűrtem az immár erre szakosított anyagdarabommal, ami egyrészt szupererős, azaz bírja a csavarás-strapát, másrészt tényleg nagyon sűrű szövésű, valóban csak a folyadék bugyog át rajta. A kész lötyit kicsit még hígítottam, nagyjából 6 dl mákital lett belőle meg egy jó nagy adag szárazanyag, amiből sütit fogok sütni, hogy milyet, azt még nem tudom.
Ebből a verzióból egy sötétebb színű, elsőre erősen mák aromájú, selymes állagú, kellemes ital lett, aminek külön jót tesz a mákból kinyert kis mennyiségű zsiradék is. Pár óra állás után kicsit szelídül az íze. Ez is ülepedik természetesen, felrázva szép, homogén, jól kezelhető ital lett belőle.
Mákital #2: A két recept között csupán annyi a különbség, hogy az #1-esben a forrázott mák pihen, míg a #2-esben a beáztatott mák kap forró vizet - az eredmény mégis egészen különböző lett. Szokásos kétszer 100 ml-es mérővel szedve beáztattam a mákot éjszakára, reggel leöntöttem róla a vizet és leforráztam kb. 1 liter vízzel, picit hűlni hagytam, turmixoltam a sűrűjét, szűrtem-csűrtem a szuper szövetemmel, 1 liter világos, szinte tejfehér, krémes mákital az eredmény, ami ráadásul jól habosítható (ez már szűrés előtt is látszik).
Hogy mennyire szubjektív ez a növényi tej világ is, azt jól példázza, hogy a két máktejet megkóstoltattam Vasalóval, akinek egyértelműen az első tetszett jobban a két teljesen vállalható verzió közül, míg nálam a második lett a győztes. Az #1 markánsabb, sötétebb színű, a #2 lágyabb, fehérebb, krémesebb és jobban habosítható, viszont az #1-est kényelmesebb készíteni, mivel nem a frissen forrázott anyaggal kell dolgozni. Az első teszt óta már többször elkészítettem az este forrázott verziót, és őszintén megszerettem! Pici só, kevés méz megy bele, vígan eláll a hütőben és nem, nem álmosít, mint ahogy a Fővám téri Magosbolt eladója feltételezte. (Nos igen, gyakran trécselek erről mostanában...)
Fontos megjegyeznem, hogy direkt egész mákos recepteket akartam kipróbálni, és most persze izgatja az agyam, hogy na de milyen lehet darált mákból, ha ilyen kis változtatással ennyire különböző máktejek készültek. Ha egyszer eljutok odáig, becsszó frissítem a cikket vagy írok egy újat. :)
Na de mi lesz a maradékkal, meg mi is a hátulütője? Mindkét verzióból maradt hátra szárazanyag bőven. Én, aki alapvetően nem igazán szeretem a mákot, most azon mekengek, hogyan használjak fel ennyi maradékot, hiszen a növényi tej projektnek fontos eleme az is, hogy az egész folyamat fenntartható legyen. A mák iránti - sokat szelídült - ellenszenvem már rég nem a fogszabályozós kislány rémülete mákevés után, de valahogy sosem volt az íze igazán jóleső. Most már nem zavar, sőt, egy-egy jobb étterem választékából próbálkoztam is mákos étellel. Tehát itt van közel 2 liter máktej a hűtőmben, két tálkányi mákmaradék, amit bármibe is teszek, utána kínlódhatok a fogaimmal, és kénytelen-kelletlen azért azt is leírom nektek, hogy a konyhámban is itt-ott mákszemekbe botlok a reggeli akció óta folyamatosan.
A SÁRGABORSÓ TITKAI
Meglepően kevesen tudják például, hogy a sárgaborsó zöldborsóból készül. Ezzel mind a mai napig szembesülök felnőtt (!) emberekkel folytatott beszélgetések során, akiknek szinte leolvad az arcuk, miközben "rájönnek". :) A sárgaborsó egész pontosan a zöldborsó hántolt, szárított és felezett magjából készül, mely az egyik legfenntarthatóbb növényi alapú fehérjeforrás, tekintve, hogy jóval kevesebb vizet igényel, mint a mandula vagy a zab, ugyanakkor teljesen allergén- és gluténmentes, ráadásul olajos magvaktól is mentes és olcsó.
Sárgaborsó-kisokos: Mint a bevezetőben is írtam, sok-sok proteint tartalmaz, viszont kevés zsírt.
"Képes szabályozni a vérnyomást és a koleszterinszintet, magas a rosttartalma, emellett remek B1- és B2 vitaminforrás, bővelkedik pantotén savban, biotinban, folsavban, E-vitaminban.
A többi hüvelyeshez hasonlóan ásványi anyagokban kiemelkedően gazdag: kálium, kalcium, magnézium, vas, cink, foszfor és mangán is bőségesen van benne. A benne található izoflavin, egy természetes ösztrogénként viselkedő vegyület, ami a mell- és prosztatarák kialakulásának esélyét is csökkenti." (Mindmegette) További "mit tartalmaz a sárgaborsó" infók itt: Heavenuts.
Láthatóan ezt a kisokost összecsaptam, ami nem véletlen. Oka egyszerű: a kiábrándító növényi tej eredmény. Egyetek sok sárgaborsót, de ne csináljatok belőle tejet - szerintem.
Sárgaborsó-ital: Nem először futottam bele olyan növényi tej megoldásba, ami - nincs mit szépíteni - nem jött be. Állítólag a tejkészítő-gép a sárgaborsóból is ínycsiklandozó italt készít, ha valaki gyárt egy adagot, nagyon szívesen megkóstolnám. Ha finom lenne, kicsit neki is szomorodnék, hogy a gép nélküli verzió ennyire kellemetlenül ócska lett - persze meglehet, hogy én rontottam el valamit, de nagyon. Áztattam, főztem, kevergettem vigyázva, turmixoltam, szűrtem. Az eredmény számomra legalább annyira távol volt a tejtől, vagy a most már egyre árnyaltabb növényi tej imaginációmtól, mint a rizsital; azóta is, ha felötlik bennem az íze, kellemetlenül rándul egyet az arcom.
Ez főtt sárgaborsó lé, nem több, nem jobb, pont olyan, mint amilyennek elképzelem a főtt sárgaborsó levét. Még passzírozni is borzalom volt, pedig megpróbáltam kevésbé sűrű anyagon is átnyomni. Öröm az ürömben, hogy a megmaradt trutyiból isteni étel lett: tovább főztem, bazsalikom pesztót és sajtot tettem bele, aztán még a nagy kedvenc pirított hagymából is került a tetejére. Szeretettel ajánlom fogatlan embereknek, kicsit ugyanis azt éreztem evés közben, hogy jó, jó, finomnak finom, de azért mégiscsak sárgaborsó pépet nyammogok, tök jó lenne rágni is valamit... :D
A következő részben jön a mandula és a szója, gondolom, már alig bírtok magatokkal az izgalomtól! :)
CSATLAKOZZ AZ 50KM KIHÍVÁSHOZ!
Comentarios